Advent – negyedik gyertya

Négy égő gyertya meséje

Négy gyertya égett az adventi koszorún. Olyan csend volt, hogy hallani lehetett, amit a gyertyák beszéltek.

- Az első gyertya megpislant és elkezdte: a nevem BÉKE
"az én lángom világít, de az emberek nem tartják be a békét"
A lángja pislákolni kezdett, míg végül kialudt.

-A második gyertya rákezdte: a nevem HIT
"de az emberek nem akarnak tudomást szerezni semmiről, úgy, hogy hiába világítok én is"
Huzat támadt és a gyertya lángja kialudt.

-A harmadik gyertya szomorúan és csendesen rákezdte: az én nevem SZERETET
"Már nincs értelme, hogy világítsak, az emberek félre tolnak és elfelejtenek."
És a lángja sisteregve kialudt.

Egy kisfiú lépett be a szobába, rá nézett a gyertyákra és így kiáltott:
"NEKTEK ÉGNI KELL!" és majdnem sírva fakadt .

- S ebben a pillanatban megszólalt a negyedik gyertya:
"NE FÉLJ! AMEDDIG ÉN ÉGEK, MEG TUDJUK GYÚJTANI A TÖBBI GYERTYÁT"
Az én nevem: REMÉNY.
A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával életre keltette vele a többit.

További képek Facebook oldalunkon ITT!